- Négy mérkőzést játszottunk a tornán, rögtön az első nap a Cegléddel és a házigazda Szolnokkal, akiket sikerült is legyőznünk. Utólag belegondolva a ceglédi siker egy bravúr-győzelem volt – az volt az első hivatalos meccsünk, tehát azt mondhatom, hogy jól sikerült a bemutatkozás. A második találkozón a Szolnokkal csaptunk össze, az valamennyivel könnyebb meccs volt. Mind a két mérkőzésen nagyon jó védekezést láttam a saját csapatomtól.

- Ami számomra a lényeg volt, az másnap következett, amikor is egy erősebb ellenféllel, az Egerrel játszottunk. Tőlük egy elég komoly verést kaptunk, és a mérkőzés sem úgy indult, ahogy arra számítottunk. Az összes védekezési hibánkat kihasználták az egriek, elől pedig nem úgy sikerültek a támadások és a lövések, ahogyan azt szerettem volna, kicsit későn értünk fel. Ez a meccs volt az, ami igazi értékmérő volt, hiszen az Eger is egy középszintű csapatnak számít az országos gyermek bajnokságban. Utolsóként ismét a Cegléd következett, ellenük kikaptunk 6-3-ra. A védekezés megint úgy-ahogy működött, ám a támadásra teljesen elfáradt a kiscsapatom.

- A torna mindenféleképpen megfelelt az elvárásaimnak, nagyon örülök, hogy elmehettünk, mert fel tudtam mérni, hogy hol tartunk. Gyakorlatilag nagyon még sehol, de ebből a két napból tanulni fogunk a felsőházért vívott osztályozókig, ami két hét múlva lesz. Akit külön ki kell emelni, az a kapusunk, Kaszanyi Roland – ő az összes mérkőzésen nagyon jól védett. Támadásban Molnár Ákos játszott jól, illetve Borbély Dánielt is ki lehet emelni, de a többieket is dicséret illeti, akik szintén mindent megtettek! Ez volt a realitás, a helyünkön végeztünk, és a negyedik hely ellenére maximálisan elégedett vagyok. Készülünk, dolgozunk tovább.

Képek: Debreczeni Judit.